A normál, 28 napos menstruációs ciklus során egy petesejt szabadul ki az egyik petefészek tüszőjéből. A petesejt a petevezetékbe vándorol, ahol megtermékenyítheti a férfi spermiuma. Ha egy spermium eléri a petesejtet és bejut annak belsejébe, új élet kezdődik. Az embrió az első sejtosztódások során eljut a méhbe, ahol megkezdi a beágyazódást és a magzattá fejlődést. Ha nem történik megtermékenyítés, vagy az embrió valamilyen okból nem tud beágyazódni, menstruáció következik be, és új ciklus kezdődik. A megtermékenyített petesejt általában körülbelül 30% eséllyel képes beágyazódni a méhnyálkahártyába.
Petevezetékek: A petevezetékek két 10 cm hosszú cső, amelyek a méhhez kapcsolódnak. Amikor a petesejt megérik, a petefészekből a petevezetékekbe jut, ahol megtörténhet a megtermékenyítés.
Méh: Egy körte alakú szerv, amelynek belső felszínét a méhnyálkahártya, más néven endometrium borítja. A megtermékenyített petesejt itt ágyazódik be, és a terhesség alatt a méhben fejlődik tovább.
Petefészkek: A méh két oldalán elhelyezkedő, mandula alakú és nagyságú szervek, amelyek petesejteket termelnek. Innen szabadul ki az érett petesejt, amely a tüszőkben (folliculusokban) fejlődik, amelyek a petefészkekben található, folyadékkal telt zsákszerű képletek. Minden hónapban egy új petesejt érik meg és indul el a petevezetékben. A petefészkek emellett ösztrögén és progeszteron hormonokat termelnek, amelyek kulcsfontosságú szerepet játszanak a szaporodásban.
Méhnyak: A méhnyak, más néven cervix, a méh alsó, keskeny része, amely a hüvely felső végéhez csatlakozik.
Hüvely: A hüvely, más néven vagina, az a testnyílás, amelyen keresztül a spermiumoknak be kell jutniuk, hogy megtermékenyíthessék a petesejtet. Ezen keresztül távozik a menstruációs vér is, emellett olyan anyagokat választ ki, amelyek segíthetik vagy gátolhatják a spermiumok mozgását és a petesejt megtermékenyítését.