Author name: lombikinfo

Lombik idővonal

A stimulációs ciklus kiindulópontjaként a menstruációs ciklus első napja számít. Az számít a menstruáció első napjának, amelyik nap a vérzésed 12 óra előtt elkezdődik, rendes piros vér formájában (tehát nem pecsételés, nem barnás). Az orvosok általában azt kérik, hogy a menstruációs ciklus 1. vagy 2. napján jelentkezz, hogy időpontot egyeztethess vérvizsgálatra, ultrahangra és ha szükséges egyéb vizsgálatokra. Az ultrahangot a menstruációs ciklus 3. és 5. napja között végzik el a petefészkek állapotának felmérésére, míg általában egy vérvizsgálat során ellenőrzik a hormonszinteket is. Ha minden rendben van, akkor felírják a hormoninjekciókat, amelyek a tüszők növekedését serkentik. Ez a fázis 8-12 napig tart, attól függően, hogy a tüszők hogyan fejlődnek, és a szervezeted hogyan reagál a stimulációs gyógyszerekre. Fel kell készülnöd injekciókra, gyógyszerekre és ultrahangvizsgálatokra. 1. nap: A menstruációs ciklus/menstruáció kezdete 1./2. nap: Hívd az orvosod vagy az intézetet és beszéljétek meg a kezdés időpontját. 3-5. nap: Viszgálatok és a stimuláció kezdése. 5-12. nap: Hormon injekciók naponta. 12-14. nap: Tüszők állapotától függően tüsző repesztő injekció. 14. nap: Petesejt leszívás 15-19. nap: a petesejtek megtermékenyítése majd embrió beültetés (általában a leszívás utáni 3. vagy 5. napon) 19-28. nap: várakozás 28. nap: HCG vérvizsgálat Megjegyzés: Ez az idővonal iránymutató jellegű, és az lombik protokolltól és a menstruációs ciklustól függően kisebb változások lehetnek. A vérvizsgálatokat és ultrahangokat többször is megismételhetik a ciklus során, hogy ellenőrizzék a tüszők növekedését és a hormonszinteket, így a hormon ijekciók dózisát szükség szerint növelhetik vagy csökkenthetik. Lehet, hogy minden nap vagy minden másnap meg kell látogatnod a klinikát, hogy megkapd az injekciókat és ultrahangvizsgálatokat végezzenek a tüszők növekedésének nyomon követésére. Ennek a folyamatnak az a célja, hogy szabályozza a tüszők érésének időzítését, így növelve a több petesejt kinyerésének esélyét. Ebben a fázisban a petefészkek szokásosnál több tüszőt termelnek, ami nehézséget és puffadást okozhat, ami kissé kellemetlen lehet. Érdemes ebben az időszakban kíméletesen bánni magaddal és kerülni a megerőltető tevékenységeket. Amikor a tüszők elérik a megfelelő méretet és készen állnak, tüszőrepesztő injekciót adnak be, ami lehetővé teszi a tüszők végső érését. Az időzítés kúlcsfontosságú. A petesejtek leszívása általában az injekció beadása után 36-38 órával történik. Petesejtleszívás A petesejtek leszívása során az orvos egy ultrahang szondát helyez a hüvelybe, majd egy tű segítségével kinyeri a petesejteket a tüszőkből. Az egész folyamat körülbelül 15-30 percig tart, a tüszők számától függően. Az eljárás után előfordulhat enyhe vérzés, hüvelyi folyás és kismedencei görcsök, amelyek normális tünetek, hacsak nem válnak súlyossá. Ebben az esetben fordulj orvoshoz! A beavatkozás rövid ideig megfigyelés alatt tartanak, majd hazaküldenek és pihenést javasolnak a nap további részére. Ezzel egy időben a partneredet megkérik, hogy adjon spermamintát. Petesejtek megtermékenyítése Ez a lombik egyik legfontosabb szakasza, hiszen itt fejlődik ki a baba egy petri csészében. Ezt a folyamatot az embriológus végzi és felügyeli. A kinyert petesejtek éretté válnak szoros megfigyelés alatt. Az érett petesejtekhez spermiumokat vezetnek be a megtermékenyülés érdekében. A megtermékenyítés után ellenőrzik a fejlődést és kiszűrik a rendellenes embriókat. Az embriók a harmadik napon körülbelül hat-nyolc sejtes állapotúak. Az embriókat a harmadik napon (amikor három naposak) vagy az ötödik napon (a blastociszta szakaszban, amikor az embrió öt napos) ültetik be, a lombik protokolltól függően. Általában kevesebb embrió jön létre, mint amennyi petesejtet kinyertek. Ez azért fordulhat elő, mert: Nem minden petesejt érik meg. A megérett petesejtek közül néhány rendellenes embriókat hozhat létre a megtermékenyítés során. A normális embriók nem biztos, hogy elérik a harmadik napot. A harmadik napi embriók néha nem fejlődnek tovább az ötödik napra. Mint látható, számos kihívás adódik, mielőtt a tökéletes embrió eléri a következő, a beültetési szakaszt. Beültetés A harmadik vagy ötödik napon kerül sor az embrió beültetésére. Amikor az embriót a harmadik napon ültetik be, az a méhben lebeg addig, amíg el nem éri a blastociszta stádiumot, és be nem ágyazódik. A blastociszta (5. nap) szakasz előnyei a következők: Biztosabb ebben a valószínűségi játékban. Az ötödik napon az embrió átlépi külső burkát, és készen áll a beágyazódásra, így növelve az implantáció és az IVF sikerének esélyeit. Az embriókat, amelyek nem érik el a blastociszta szakaszt, elvetik, így csökkentve a rendellenes embrió esélyét. Azoknak a pároknak, akik genetikai vizsgálatot (mint a PGS vagy PGD) választanak, meg kell várniuk a blastociszta szakaszt a folyamat megkönnyítése érdekében.   Az embriótranszfer folyamata ugyanaz a harmadik és az ötödik napon. Egy vagy több megtermékenyített embriót helyeznek a méhbe egy vékony, hajlékony katéter segítségével, amelyet a méhnyakon keresztül vezetnek be. Ide érdemes teli hólyaggal érkezni, mivel ez megkönnyíti hogy az embriók a legmegfelelőbb helyre jussanak. Az embriótranszfert érzéstelenítés nélkül végzik. Maximum két-három embriót ültetnek be. A többi embriót általában lefagyasztják a következő ciklusra. A várakozási időszak A transzfer után érdemes legalább hetvenkét órát pihenni. Az embrió beágyazódása az embriótranszfer utáni első három-négy napban történik meg.

Amit az AMH-ról tudni érdemes

Az AMH, vagyis anti-Müllerian hormon, egy hormon, amelyet a petefészkek tüszői (folliculusai) termelnek. Az AMH szintje a nők vérében segít meghatározni a petefészkekben található petesejtek számát, tehát a petefészek tartalékát. Ez az információ különösen hasznos a termékenységi vizsgálatok során, mivel az AMH szintje utalhat arra, hogy mennyi petesejt áll még rendelkezésre, ami befolyásolhatja a természetes teherbeesés esélyeit, valamint a termékenységi kezelések, például az in vitro megtermékenyítés (IVF) sikerét. Az AMH szintje általában a nők életkorának előrehaladtával csökken, mivel a petefészkek petesejt tartaléka is fokozatosan csökken az idő múlásával. Azonban fontos megjegyezni, hogy bár az AMH szintje utalhat a petesejtek mennyiségére, nem ad pontos információt a petesejtek minőségéről vagy arról, hogy mikor következik be a menopauza. Az AMH mérése vérvizsgálattal történik. Ha az AMH értéke a korosztályodhoz viszonyítva alacsonyabb, az azt jelenti, hogy kevesebb tüsződ van, mint az átlag. A magasabb AMH érték viszont PCOS-t jelezhet. Fontos megjegyezni, hogy az AMH szintje hamisan alacsony lehet, ha D-vitamin hiány áll fenn.

Optimális labor értékek – nők

Itt találjátok a teherbeeséshez ideális laborértékeket. Ezek az értékek optimálisak a természetes teherbeeséshez, de a lombikprogram során is hasznos, ha minél közelebb állnak hozzájuk. Ha valamelyik érték eltér, ne aggódj, hanem beszéld meg az orvosoddal, ő tudja majd a legjobb megoldást. Fontos, hogy semmiképp se kezdj el önállóan gyógyszereket vagy vitaminokat szedni az orvossal való konzultáció nélkül.   optimális mértékegység TSH 0.32-4 (0.5-2.5) mIU/L T4 14 < pmol/L T3 4 < pmol/L reverse T3           D vitamin 146 < nmol/L B12 450 < pmol/L Vas           AMH 1-3.5 ng/mL FSH 6-8 (10 > ) IU/L LH 6-8   Ösztrogén 80-200 (73-275) pmol/L Progeszteron 32 < nmol/L Tesztoszteron 0.8-1.5 nmol/L DHEA-S 2.57-7.3 umol/L       prolaktin 127-170 mIU/L kortizol     források: It starts with an egg könyv és East to west nutrition

Termékenységi problémák okai

Sok rejtett betegség lehet a meddőség mögöttes oka, mind férfiaknál, mind nőknél. Endometriózis: A méhnyálkahártyáéhoz hasonló szövet a méhen kívüli növekedése, amely fájdalmat és meddőséget okozhat. Kezelésére gyógyszeres és sebészi módszerek állnak rendelkezésre. Eltérések a luteális fázisban: A progeszteron hormon alacsony szintje vagy az endometrium nem megfelelő reakciója a progeszteronra, amely gátolhatja a terhesség megtartását. Kezelésére hormonkezelés és gyógyszerek alkalmazhatók. Férfi faktor: A férfiak termékenységi problémái, mint például a csökkent spermiumszám, mozgékonyság vagy morfológiai rendellenességek, meddőséget okozhatnak. Kezelésük magában foglalhatja a gyógyszereket, életmódbeli változtatásokat vagy egyéb orvosi beavatkozásokat. Ovulációs rendellenességek: Az ovulációs ciklus zavarai, amelyek következtében a petefészek nem bocsát ki petesejtet, vagy az ovuláció rendszertelen. Kezelésük hormonális kezelésekkel vagy életmódbeli változtatásokkal lehetséges. Policisztás petefészek szindróma (PCOS): Hormonális rendellenesség, amely gyakran vezet meddőséghez. Kezelésére hormonális gyógyszerek, életmódbeli változások és néha sebészeti beavatkozások javasoltak. Kismedencei összenövések: A hegszövetek a petevezetékek elzáródását vagy torzulását okozhatják. Kezelésük sebészeti beavatkozásokkal történhet. Ismétlődő vetélés: Több vetélés esetén a problémát különböző okok, például genetikai rendellenességek vagy anatómiai problémák okozhatják. Kezelésük a kiváltó okoknak megfelelően történik. Másodlagos meddőség: A korábbi problémamentes szülések után kialakuló meddőség, amelyet különféle orvosi állapotok okozhatnak. Kezelésére az orvosi kivizsgálások után lehet megfelelő megoldásokat találni. Ismeretlen eredetű meddőség: Amikor a termékenységi vizsgálatok nem tárnak fel konkrét okot. Kezelése a további vizsgálatok és különböző kezelési lehetőségek alapján történik.

Nehezítő tényezők

Sok a közös kockázati tényező a férfi és női meddőség esetében Életkor:A nők életkora jelentős hatással van a termékenységre. Az idősebb nők meddősége gyakran a petesejtekben idővel kialakuló kromoszóma-rendellenességek nagyobb kockázatának köszönhető. Az idősebb nők hajlamosabbak olyan egészségügyi problémákra is, amelyek befolyásolhatják a termékenységet. Az idősebb nőknél a vetélés kockázata is sokkal nagyobb.Idősebb korban a férfiak spermium minősége romolhat, ami magában foglalja a csökkenő spermiumszámot, mozgékonyságot, morfológiai változásokat, és nagyobb DNS-károsodási kockázatot. Ezek a változások csökkenthetik a megtermékenyítés esélyét és növelhetik a genetikai rendellenességek és vetélés kockázatát. Az idősebb férfiak gyakrabban tapasztalhatnak erekciós zavarokat, ami szintén nehezítheti a fogamzást. Érzelmi tényezők: A depresszió és a stressz közvetlen hatással lehet a reprodukciót szabályozó hormonokra, befolyásolva a spermaképződést vagy az ovulációt. Munkahelyi és környezeti ártalmak: Tanulmányok azt mutatják, hogy a magas hőmérséklet, vegyi anyagok, sugárzás, valamint erős elektromágneses vagy mikrohullámú kibocsátás hosszú távú hatása csökkentheti a termékenységet mind a férfiaknál, mind a nőknél. Védekezés nélküli szex: Több szexuális partnerrel való kapcsolat és az óvszer használatának mellőzése növelheti a nemi úton terjedő betegségek (STD-k) kockázatát, amelyek meddőséget okozhatnak mind a férfiaknál, mind a nőknél. Dohányzás: A dohányzás növelheti a meddőség kockázatát nőknél és csökkentheti a spermaképződést férfiaknál. Alkoholfogyasztás: Még mérsékelt alkoholfogyasztás (akár heti öt ital) is akadályozhatja a fogamzást. Túlsúly: A normál testsúlynál 10-15%-kal magasabb testzsír szint felboríthatja a reprodukciós ciklust. Alultápláltság: A normál testsúlynál 10-15%-kal alacsonyabb testzsír szint teljesen leállíthatja a reprodukciós folyamatot. Az étkezési rendellenességekkel küzdők, például anorexia nervosa vagy bulimia esetén, valamint azok, akik nagyon alacsony kalóriatartalmú vagy szigorú diétán vannak, veszélyeztetettek. A szigorú vegetáriánusoknál is előfordulhatnak termékenységi problémák a fontos tápanyagok, például a B-12 vitamin, a cink, a vas és a folsav hiánya miatt. A maratoni futók, táncosok és mások, akik nagyon intenzíven edzenek, hajlamosabbak a menstruációs rendellenességekre és a meddőségre.

Nehezítő tényezők – férfiak

A meddőség nem kizárólag a nőket érinti. Az esetek körülbelül 30%-ában kizárólag a férfiak termékenységi problémái állnak fenn, és az esetek 30%-ában mindkét partnernél probléma adódik. Sok kutató úgy véli, hogy a férfi termékenység csökkenésének okai ebben az évszázadban környezeti tényezőkre vezethetők vissza, mint például a növényvédőszer- és vegyi anyagoknak való kitettség, kábítószer-használat, sugárzás és szennyezés. A férfi termékenység környezeti kockázati tényezői Mérgező anyagoknak vagy munkahelyi veszélyeknek való kitettség, például ólom, kadmium, higany, etilén-oxid, vinil-klorid, radioaktivitás és röntgensugarak. Cigaretta- vagy marihuánafüst, túlzott alkoholfogyasztás. Vényköteles gyógyszerek fekélyekre vagy pikkelysömörre. A nemi szervek magas hőmérsékletnek való kitettsége – forró fürdők, pezsgőfürdők, gőzfürdők. Orvosi kockázatok a férfi termékenységre Sérvműtét. Nem leszállt herék. Prosztatagyulladás vagy nemi fertőzés előzményei. Mumpsz pubertás kor után. Az ilyen kockázati tényezők és előzmények ismerete és kezelése hozzájárulhat a férfi termékenység javításához és a meddőségi problémák megoldásához.

Nehezítő tényezők – nők

Általános egészség Az alábbi tényezők befolyásolhatják az ovulációt, a fogamzást vagy a terhesség kihordását: Túlzott vagy nagyon alacsony testzsír befolyásolhatja az ovulációt és a termékenységet. Krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, a pajzsmirigy alul- vagy túlműködés, a lupus, az arthritis, a magas vérnyomás vagy az asztma – tájékoztasd orvosodat az általad szedett vényköteles gyógyszerekről. Rendellenes rákszűrés eredmények, melyek kezelést igényeltek. Hormonális egyensúlyhiány – menstruációk, amelyek hat napnál tovább tartanak, ciklusok, amelyek rövidebbek 24 napnál vagy hosszabbak 35 napnál; szabálytalan, kiszámíthatatlan ciklusok, nagyon erős vérzés, túlzott arcszőrzet vagy pattanások az arcon, a mellkason vagy a hason. Többszöri vetélés – két vagy több korai terhességi veszteség. Környezeti tényezők – dohányzás vagy alkoholfogyasztás, munkahelyi stressz, veszélyes vagy mérgező anyagok a környezetben. Életkor: Még ha jelenleg nem is tűnik veszélyeztetettnek a termékenységed, ne feledd, hogy a termékenység az életkorral csökken. Egy harmincas évei végén járó nő kb. 30%-kal kevésbé termékeny, mint húszas évei elején. Nemi úton terjedő betegségek (STD-k) Néhány STD tünetmentes lehet. Nők könnyebben elkaphatják és kismedencei gyulladásos betegséget okozhatnak. A nők esetében gyakoribbak a komplikációk, mint a hegesedés, vetélés, összenövések, elzáródott petevezetékek és méhen kívüli terhesség. Végső soron az STD-k meddőséget okozhatnak. A kockázat csökkentése érdekében: Tartsd szem előtt, hogy a kölcsönösen monogám kapcsolatokban, fertőzésmentes partnerrel a legalacsonyabb az STD megszerzésének kockázata. Használj óvszert. Idejében vedd észre és kezeld a fertőzéseket. Mindkét partnernek kezelést kell kapnia, ha az egyik fertőzött. Petevezetékek megbetegedései: A petevezeték betegsége az infertilitási esetek kb. 20%-áért felelős. Ha nehézségeid vannak a teherbeeséssel, vagy aggódsz a jövőbeni termékenységed miatt, feltétlenül tájékoztasd orvosodat, ha volt: STD-d, például gonorrhoea, szifilisz vagy chlamydia. Kismedencei fájdalom, szokatlan hüvelyi folyás, vérzés vagy láz Kismedencei műtét vakbél, méhen kívüli terhesség vagy petefészek-ciszta miatt. Méhen belüli fogamzásgátló eszközt használtál (pl. spirál). Két vagy több abortuszod. Endometriózis Az endometriózis olyan betegség, amelyben a méh szöveteéhez hasonló szövet a méhen kívül található. Például a petefészkeken, a petevezetékeken, és gyakran a húgyhólyagon és a beleken. Menstruáló nők minden korosztályában előfordulhat, beleértve a tinédzsereket is. Feltétlenül tájékoztasd orvosodat ezekről a tünetekről: Fájdalmas menstruációs görcsök, amelyek idővel súlyosbodhatnak. Rendkívül erős menstruációs vérzés. Hasmenés vagy fájdalmas bélmozgások, különösen a menstruáció környékén. Fájdalmas szexuális együttlét. Az endometriózis öröklődhet, ezért fontos tájékoztatni orvosodat, ha édesanyádnak vagy nővéreidnek voltak tünetei vagy diagnosztizálták náluk a betegséget. Azonban tünetmentes is lehet, és a diagnózist csak egy ambuláns műtéttel, az úgynevezett laparoszkópiával lehet megerősíteni.

Mikor érdemes felkeresni termékenységi szakembert?

Senki sem ismeri jobban a testedet, mint te magad. Kezdd azzal, hogy felteszed magadnak ezeket a kérdéseket: Fájdalmasak a menstruációim? Tudom követni az ovulációmat? Volt már több vetélésem? Egészségtelen a testtömegindexem (BMI), akár alultáplált, akár túlsúlyos vagyok? Volt nekem vagy a partneremnek nemi úton terjedő betegsége? Ha bármelyik kérdésre „igen” a válaszod, érdemes lehet beszélni az egészségügyi szolgáltatóddal, függetlenül attól, hogy mióta próbálkoztok a teherbeeséssel. A termékenységi szakember felkeresése különösen ajánlott az alábbi esetekben: 35 év alatti nők, ha 12 hónapnyi védekezés nélküli együttlét után sem sikerült teherbe esni. 35 év feletti nők, ha 6 hónapnyi védekezés nélküli együttlét után sem sikerült teherbe esni. Ismert termékenységi problémák esetén: Ha már korábban diagnosztizáltak nálad vagy partnerednél olyan állapotokat, amelyek befolyásolhatják a termékenységet (pl. policisztás ovárium szindróma (PCOS), endometriózis, alacsony spermaszám stb.). Rendszertelen menstruáció: Ha a menstruációid rendszertelenek, ez jelezheti az ovuláció problémáit, amelyeket érdemes kivizsgálni. Állandó fájdalom: Ha folyamatos kismedencei fájdalmat tapasztalsz, ez jelezheti olyan problémákat, mint az endometriózis vagy a medencei gyulladásos betegség. Korábbi termékenységi kezelések: Ha már átestél termékenységi kezeléseken, de azok nem vezettek sikerre, további szakvéleményre lehet szükség. Ne feledd, hogy a termékenységi problémák sokszor összetettek, és mindkét fél egészségét befolyásolhatják. Ezért fontos, hogy mind te, mind a partnered aktívan részt vegyetek a folyamatban és nyitottak legyetek a szakértői tanácsokra és kezelési lehetőségekre.

Babysteps

A Babysteps Magyarország első podcastje a lombikról, babáért való küzdésről, és termékenységi nehézségekről őszintén, tabuk nélkül. Kéthetente újabb történeteket mutatunk be sorstársainktól, akik hajlandóak voltak megosztani történetüket, hogy így együtt támogassuk a babáért küzdők közösségét.

Fertility co.

How can I boost my fertility and improve my chances of getting pregnant naturally? When is the best time to get pregnant? Why is my period irregular (or late!)? Am I ready to have a baby? Am I ovulating? How can I balance my hormones? And the biggest question of all, how can I understand my menstrual cycle? Welcome to The Fertility co. Podcast, where you’ll finally get answers to those questions you’ve been secretly Googling, all those things you’re too embarrassed to ask your doctor, because…well – we’re women! Shouldn’t we just know this stuff?? Every Wednesday, physiotherapist, health coach, natural fertility educator and self-proclaimed wellness nerd, Rachel Simpson shares her top tips, essential knowledge and life advice to help you understand your body, take control of your health and create a life you love! Fertility awareness, charting your menstrual cycle, natural birth control and pre-conception care – she’ll teach you all those things they never taught you in health class!   Are you ready to tune in to your body’s innate wisdom? Because knowledge is power – when you truly understand your body, you are empowered to make informed decisions about your health!

Scroll to Top